Bejegyzések

11. Fejezet

(Sebastian szemszöge) Gyorsan kértem még Becca-tól egy szerencse puszit a bukósisakomra, aztán pedig beszálltam az autóba és kigördültem a rajtrács első kockájára. Ahogy vártam a rajtot, rossz erzésem támadt. Alig vártam, hogy túl legyek a futamon és utána pedig Becca-val legyek és a családommal. Szerencsére a futam zökkenő mentesen ment és rajt-cél győzelmet arattam. Nagy boldogan vettem át a trófeát és ittam a pezsgőből, meg ünnepeltem a többiekkel. Az interjú után Tommi jött oda hozzám, hogy jött egy sms-em a futam közben. Miközben mentem a pihőm felé és fogadtam a gratulációkat, gyosan megnéztem, hogy ki keresett. De bár ne tettem volna meg. „ Szia Drágám! Láttam a kis ribanc barátnődet, hogy ott van veled a futamon. Már értem, hogy miért szakítottál velem ilyen hirtelen és nem állsz velem szóba. Pedig tudom, hogy engem szeretsz és hogy őt csak kihasználod. Na mindegy. Ha meguntad a játékot azzal kis ribanccal akkor tudod, hogy hol kell keresni. Csókollak Édesem. Hanna...

10. fejezet

/Rebecca szemszöge/ Sebi az első helyen végzett az időmérőn, mögötte végzett Hamilton, majd a harmadik helyről indulhat a futamon Felipa Massa. Ahogy az lenni szokott a szokásos körök után jött vissza Sebastian a boxba. Annyira örültem az első helynek, hogy nem is gondoltam a firkászokra, akik a boksz előtt álltak. Így töténhetett, hogy Sebastian karjaiba ugrottam és megcsókoltam. A hirtelen jött súlytól kicsit megingott, de megtartott és szenvedélyesen csókolt vissza. Mikor elváltak ajakink, csillogó szemekkel nézett rám. Csak mi léteztünk egymásnak, és nem foglalkoztunk az újságírókkal, akik kíváncsian szemlélték a párosunkat. -Nagyon büszke vagyok rád – mondtam neki, miközben letett. -Még bármi lehet, ez még csak idő mérő. De köszönöm, hogy így gondolod – nézett rám Sebi, és elindultunk a pihenője felé. Ahogy beértünk kulcsra zárta az ajtót, majd nekem esett és hevesen falta az ajkaimat, amiket én is olyan hevességgel viszonoztam, mint ő. -Elmegyek letusolok. Utána innen f...

9. fejezet

És íme megérkezett a következő fejezet. Nagy sokára, de sikerült befejeznem. Remélem, hogy majd tetszeni fog nektek. Jó olvasást. Sok puszi: Rebeka (Rebecca szemszöge) A fürdőszobában apró teamécsesek adták a fényt, melyeknek kellemes rózsa illata volt. A kedvenc habfürdőmmel volt elkészítve a víz. Mélyet szippantottam a rózsa illatból, majd becsuktam magam mögött az ajtót és neki láttam vetkőzni, ami a rögzítő levevése miatt kicsit nehezen ment. Pont a pólót készültem levenni, miután sikerült levenni a rögzítőt, amikor kopogtattak. -Ki az?? – léptem oda az ajtóhoz. -Sebastian vagyok – hallottam meg szerelmem hangját. -Mit szeretnél, vagy bejössz?? – nyitottam ki az ajtót. -Hát bemennék, de csak akkor ha nem gondolsz semmi rosszra – felelte zavartan. -Gyere csak be – tártam szélesebbre az ajtót. Majd mikor bejött hozzám, gyorsan be is csuktam és ráfordítottam a kulcsot is, és az ajkaira tapadtam. Hevesen faltuk egymás ajkait, majd mikor levegő hiány miatt elváltunk Se...

8. fejezet

(Becca szemszöge) Másnap izgatottan keltem fel. Ugyanis ma van a nagy meccs napja ahol jól kell szerepelnem, mert lehet, hogy majd bekerülök a válogatotthoz. Akkor majd ma megyünk Sebastianhoz is, már alig várom, hogy megismerje a kis Danit. Boldog mosollyal mentem ki a konyhába, ahol anya már a reggelit készítette. -Nem vagyok elragadtatva, hogy megyünk arra a futamra, de legalább a tesód lát egy kis világot – Szólalt meg anya, miközben a reggeli kávémat készítette. – Még mindig úgy szereted, ahogy otthon is ittad?? – nézett rám kérdőn. -Igen anya, még mindig úgy. Köszönöm, hogy ilyen megértő vagy – néztem rá hálásan, majd odamentem hozzá és megöleltem. -Szívesen drágám. Tudod, hogy mindig jót akarok neked, csak legközelebb szólj időben, hogy hova és merre is megyünk. És akkor hogy is lesz ez a mai nap?? – kérdezte kíváncsian. -Hát berakjuk a kocsimba az összes cuccot, elmegyünk a meccsre, ha ott vége van akkor kimegyünk a reptérre, aztán ott hagyom a kocsim, majd mi szépen fe...

7. fejezet

És végre megérkezett a 7. fejezet :) Jó olvasást hozzá. Puszi :* (Becca szemszöge) Az edzésre szokásomhoz híven elsőként érkeztem meg. Mindent előszedtem ami kellhet, majd elmentem átöltözni. Mikor végeztem mindennel, neki láttam bemelegíteni. -Szis Baba – köszöntek a többiek. -Sziasztok csajok. Siessetek nem sokára itt lesz Mark – épp hogy ezt kimondtam meghallottuk Mark hangját. -Minden késő után plussz egy kör. Nem tűröm a komolytalanságot emberek. Tudjátok, hogy holnap elég fontos meccset játszunk. Kicsit komolyabb hozzá állast kellene mutatni – kiabálta Mark a folyosón. Az egész folyosó tőle zenget. -Nyugi, már itt is vagyunk. Nem kell egyből kiabálni – csitítottam Markot. Mivel mindenki időben beért így szerencsére nem kellett plusz kört futni.  Ennek ellenére  elég keményen meghajtott bennünket Mark. Edzés után fáradtan mentem haza, ahol Su és Martin ültek a tv előtt. -Sziasztok megjöttem – léptem be a nappaliba. -Szia. Most megy a szabadedzés. – újságolta Mart...
Sziasztok kedves Olvasók! (már ha vannak akik ezt még olvassák :) ) Hamarosan jelentkezem a következő fejezettel. Remélem, hogy majd elnyeri tetszéseteket. Puszi Nektek :* :)

6. fejezet

(Becca szemszöge) Kíváncsian indultam meg a konyha felé. Mikor beléptem láttam, hogy Sebastian nagyban kavargatott valamit a tűzhelynél. A levegőben isteni illatok terjengtek. -Mi jót főzöl kedvesem? – kérdeztem meg tőle. -Spagettit, és most csinálom hozzá a szószt. Gondoltam megleplek – nézett rám mosolyogva. -De édes vagy – nyomtam csókot a szájára, majd, hogy hasznossá tegyem magam, elkezdtem megteríteni. Gyorsan végeztem a terítéssel, így neki láttam a sajt reszeléshez. -Te mit csinálsz? – hallottam meg Seb hangját. -Hát reszelem a sajtot – feleltem. -De neked nem kéne csinálnod semmit. Most én csinálok mindent, úgy hogy kérlek helyezd magad kényelembe, mert mindjárt kész a vacsora – terelt az asztalhoz Sebi. A vacsora után leültünk a nappaliba egy kicsit ejtőzni. Nagyban nézzük a tévét, mikor valaki ráfeküdt a csengőre. -Megyek már – kiabáltam el magam. Ahogy kinyitottam az ajtót szembetaláltam magam barátnőmmel és a fiúkkal. -Hát ti mi járatban? – kérdeztem meg őket...